Mi az a biomassza?
Idén léptek hatályba az új lakóépületek használatbavételére vonatkozó energetikai előírások, melyek szerint a 300m2-nél nem nagyobb lakóingatlanok esetében az épületek energiaszükségletét legalább 25%-os arányban megújuló energiaforrásból kell biztosítani. Ha megújuló energiáról beszélünk, a többség elsősorban a Nap, a szél és a víz energiájának hasznosítására gondol. Az új energetikai követelményeknek megfelelő megújuló részarányba azonban több más energiaforrás beleszámíthat, köztük a biomassza.
De mi is a biomassza és hogyan hasznosítható lakossági felhasználásban? A biomassza tulajdonképpen biológiai úton létrejött szervesanyag-tömeget jelent, amely szilárd formában elsősorban tüzeléshez használható. És figyelem! A biomassza-tüzelés az egyetlen olyan fűtési lehetőség, amely a működtetéséhez – a tüzelőanyag mellé – semmilyen egyéb energiát nem igényel! A leggyakrabban tüzelt biomassza-fajták a tűzifa apríték, a forgács és a fűrészpor, a szalma, a fabrikett, illetve a fapellet. Azonban ezeknél a tüzelőanyagoknál sem mindegy a minőség és a nedvesség-tartalom. Ha nem megfelelő minőségű és nedvesség-tartalmú biomasszát használunk, akkor a fűtőberendezés teljesítménye és hatásfoka a névlegesnél alacsonyabb lesz, a káros anyag kibocsátás, a korom lerakódás és a hamuképződés pedig jelentősen növekedni fog.
Mekkora a megfelelő nedvességtartalom? A hasábfa csak akkor nevezhető tűzifának, ha annak nedvesség tartalma nem haladja meg a 20%-ot. A sajtolással formázott brikett és a nagynyomáson préselt pellet viszont ennél lényegesen kisebb (5-10 %) nedvesség tartalommal rendelkezik. A hatékony biomassza-fűtéshez a megfelelő tüzelőanyag kiválasztásán túl egyéb fontos tényezőket is figyelembe kell vennünk, melyekről a következő bejegyzésünkben írunk.
